Etet�s:
A kuty�k t�pl�l�kig�nye ugyanolyan v�ltozatos, mint a termet�k, �gy etet�s�k k�lts�ge is t�g hat�rok k�z�tt mozog. A ten�yszt� vagy akutyamenhely seg�ts�g�vel m�rj�k fel j� el�re, mib�l �ll a kiszemelt kutya �trendje, ls mib�l mennyit kell kapnia. Az apr� termet� kuty�k nem esznek sokat, de esetleg k�l�nleges �sszet�tel� eledelre van sz�ks�g�k. A nagy termet�ek befogad�k�pess�ge nagyobb, de t�bbnyire az egyszer�bb eledelek is megfelelnek nekik. Minden kuty�t lehet eg�zs�gesen, ugyanakkor gazdas�gosan etetni. Nem �rt el�re tudni, hogy a mi kuty�nk amolyan mindenev� 'konyhamalac' lesz-e vagy v�logatni fog.


Tan�t�s,nevel�s:
M�g ha nem t�reksz�nk is arra, hogy kedvenc�nk d�jakat hozzon haza, a tan�t�s sok id�nket fogja f�lem�szteni, �s ha k�ly�kkuty�nkvan, akkor az els� h�napok a szobatisztas�gra szoktat�ssal telnek el. Tan�t�sra, nevel�sre minden kuty�nak sz�ks�ge van. Ha k�ly�kkuty�nk van, kb. 18 h�napig kell nap mint nap leck�ket kapnia, vagy ha lassan �r� fajt�k valamelyik�hez tartozik, akkor j� es�llyel m�g tov�bb. A feln�tt �llatot befogad� gazd�nak val�szin�leg olyan kuty�ja lesz, akit r�gebben k�peztek m�r, de a tud�sa friss�t�s�re szorul. A kutyaiskola seg�thet a kutya engedelmess�gre szoktat�s�ban �s k�pz�s�ben, de nem v�gzi el a munk�t a gazdi helyett. A szobatisztas�gra szoktat�s a kutya fajt�j�t�l �s egy�nis�g�t�l f�gg�en hosszabb vagy r�videbb ideig tart, de eltelik n�h�ny h�nap, mire megsz�nnek a lak�son bel�li "balesetek". Ne feledj�k: a fiatal �llat nem tud annyi ideig v�rni, mint az id�sebb, ez�rt kezdetben �r�nk�nt egyszer vigy�k ki!


Sz�rzet�pol�s:
Ha sima, r�vid sz�r� kuty�t v�lasztunk, a f�rdet�s�vel �ssz�rzet�nek �pol�s�val nem lesz sok gond, de aki a hossz�, d�s sz�rzet� ebekhez vonz�dik, hamar megtanulja, hogy a kutya sz�rzet�t csak rendszeres f�rdet�ssel �s a hosszas kef�l�ssel,f�s�l�ssel lehet rendben tartani. B�rmilyen t�pus� kutya beszerz�s�t tervezz�k is, tiszt�zzuk m�r el�re, hogyan kell majd �polni a sz�rzet�t. Vannak olyan fajt�k, amelyek er�sen hullatj�k a sz�r�ket - vagy eg�sz �vben, vagy vedl�s idej�n -, m�sok j�form�n nem is vedlenek. Fontos el�re tudni, mire sz�m�thatunk.


A kutya pihen�helye:
A pihen�hely nemcsak alv�sra szolg�l: ez a hely ak utya sz�kebb birtoka,saj�t ter�lete. A kedvtel�sb�l tartott kuty�k majdnem mind fed�l alatt laknak, de az m�r a gazda d�nt�s�n m�lik, hogy a kutyahely�t a lak�son bel�l mennyire k�l�n�ti el. Gondoljuk �t ezt is j� el�re. Egy nagy termet�, �leter�t�l duzzad� kutya a kosar�val, esetleg alv�l�d�j�val egy�tt lehet, hogy nagyobb helyet foglal el a lak�sban, mint gondoln�nk. El kell d�nten�nk, haszn�lhatja-e majd a b�torokat, f�lmehet-e az emeletre �s �gy tov�bb, de a legt�bb kuty�nak sz�ks�ge van arra, hogy id�nk�nt kettesben legy�nk vele, k�l�n�sen akkor, ha � az egyetlen kutya a h�zn�l.


A kutya eg�zs�ge:
Legyen a kuty�nknak �llatorvosa, aki rendszeresen ellen�rzi az eg�zs�gi �llapot�t, �s betegs�g eset�n vagy v�ratlan bajokban seg�t. Sok kuty�t, ahogy sok embert is, el�g az orvosnak �vente egyszer l�tnia, m�sok szinte minden h�ten megfordulnak a rendel�ben. A leend� kutyatulajdonos term�szetesen ut�naolvashat a kutyafajta eg�zs�gi sz�ks�gleteinek, felk�sz�lhet a v�rhat� eg�zs�g�gyi probl�m�kra, de sosem lehet pontosan megmondani el�re, hogy egy adott p�ld�nnyal az �llatorvosnak mennyi dolga lesz.


 Mozg�s:
Minden kutya ig�nyli a testmozg�st, de hogy mennyit �s miylen jelleg�t, az t�pusonk�nt �s fajt�nk�nt nagyon v�ltoz�. A kutya mozg�sig�ny�t nem lehet mindig a termet�b�l kik�vetkeztetni, b�r a legapr�bb fajt�k j�l megvannak hossz� s�t�k n�lk�l, mert olyan kicsik. Az agarak ig�nylik a fut�st, de hamar kif�radnak, �s h�reseka nyugodt otthoni viselked�s�kr�l, ellent�tben a fiatal, �leter�s sp�nielekkel, retrieverekkel �s collie-kkal, melyek szine f�radhatatlanok. Egyes kis termet�, de eleven fajt�k - sz�mos terrier ebbe a kateg�ri�ba tartozik - t�bb mozg�st ig�nyelnek, mint kompakt testm�reteikb�l gondoln�k. A gazda �letm�dj�t�l f�gg, hogyan oldja meg a s�t�ltat�st, de a legt�bb kuty�nak vagy egy hossz�, vagy k�t k�zepesen hossz� s�t�ra, valamint n�h�ny r�vid eg�zs�g�gyi s�t�ra van sz�ks�ge naponta. Vegy�k figyelembe, hogy a kuty�k a nap elej�n �s v�g�n vannak a legjobb er�ben, ez�rt a reggeli �s esti s�t�k felelnek meg a legjobban term�szetes �letritmusuknak.

 

J�t�k:
 A j�t�k nem ugyanolyan l�tsz�ks�glet, mint a t�pl�l�k vagy a mozg�s, de a legt�bb kutya szeret j�tszani �gy vagy �gy, ha alkalma ny�lik r� - az egyik a t�rsaival hanc�rozik, a m�sik kergeti az eldobott labd�t, a harmadik visszaviszi az elhaj�itott j�t�kszereket, vagy a k�t�lh�z�sat j�tszik. Kuty�nk mindennapi "edz�sprogramj�ba' a j�tkot is be kell iktatnunk.
A j��k er�s�ti a kapcsolatot a kutya �s a gazd�ja k�z�tt, elfoglalts�got jelent az �llat sz�m�ra ( ami a hagom�nyos munkakuty�k eset�ben k�l�n�sen nagy �rt�k, mert a mozg�sig�nyen t�l a ment�lis ingerek ir�nti ig�ny�ket is seg�t kiel�giteni ) , s eg�szs�ges �s �lvezetes m�don visz v�ltozatoss�got a s�t�kba, gazda �s kuty�ja egy�ttl�teibe. Sokszor a gazd�nak is �ppoly j�t tesz a j�t�k, mint a kuty�ak - a vid�man ugr�ndoz� kutya l�tv�nya a gad�j�ra bizony�tottan nyugtat�, stresszold� hat�st gyakorol.